A kilencvenes évek közepén a Beasties sajátos módon dolgozta át dalai egy részét: a három pernahajder mikrofon helyett hangszert fogott a kezébe, és úgy rögzítette újra a szerzeményeket. A jazzy funk rock mellett persze egy-két elborultabb, indiai hangulatú tétel is helyett kapott az önválogatáson (Eugene's Lament, Shambala, Drinkin' Wine), de ez semmit sem von le az élvezeti értékből. Bő egy évtizeddel később megismételték a produkciót, csak akkor egy "rendes" sorlemezt írtak meg ebben a stílusban. Ennek megfelelően a 2007-es The Mix Up mindmáig életművük erősen alulértékelt darabja - de ez már egy másik történet.

Új Burzum nagylemez, avagy egy újabb fölösleges fejezetet Varg életművében. Nem gondoltam volna, de ez még az amúgy elég hitvány Fallen albumot is mélyen alulmúlja, elképesztően gyenge, unalmas, erőtlen. Igazából még este ki akartam tenni, de két számnál tovább képtelen voltam hallgatni (tudom, vidéki ganajparaszt vagyok, nem értem a művészetet), inkább megnéztem a Kickbox életre-halálra című opuszt, azon legalább jókat röhögtem. Persze ez csak az én véleményem, azért Ti fogyasszátok egészséggel...

A puritán borító mögött csodás zene rejlik: a finn space rockerek 2011-ben adták ki a kétezres évtized közepén rögtönzött szerzeményeiket. Hét jam 52 percben, és mindezt olyan elmélyültséggel művelik, amit manapság ritkán hall az ember. Zenéjükkel megidézik a korai Pink Floydot, és a mindannyiunk kedvence Hawkwindet, de ezek csak múló benyomások a mélyűrbe vezető transzvektor mentén. Essünk sztázisba a Dark Sunnal, és találkozzunk a Tejút túlsó végén!

Annapolis elég közel van Washington DC-hez, még úgy is, hogy nem ugyanabban az államban található. Talán ennek is köszönhető, hogy az annapolisi Moss Icon zenéjétől nem állt távol a '80-as évek második felének washingtoni poszt-hardcore hangzása. Ráadásul ők is akkoriban alakultak, amikor virágzásnak indult a színtér. Azonban egyik ottani zenekar sem bírta így behúzni a hallgatót a kilátástalanság sűrű hálójába. Néhány dal kifejezetten depresszív hangulatú, de ilyen dühösen kiábrándult énekhang, ekkora frusztráció, és ilyen Joy Division ízű gitár-basszus összjáték mellett ez nem is meglepő. Ettől válik zenéjük azonnal felismerhetővé, és jól megkülönböztethetővé. Szinte magától értetődik, hogy mekkora hatással voltak a soron következő generációra. A gitáros később megfordult például a legendás Born Against-ben is. 1991-ig működtek, úgyhogy a két nagylemez csak a feloszlásuk után jelent meg. (A Lyburnum anyagát még '88-ban felvették, az It Disappears pedig egyfajta válogatás). De mostanában újra érezhető náluk némi mocorgás, nyáron koncertjük lesz, májusban pedig az összes itt felkínált daluk meg fog jelenni egy gyűjteményes dupla CD-n.

Elolvasom »

Elizabeth - Where Vultures Land

Matthias haverunk újra beindult, küldött három lemezt, amit ingyen szórnak.

Az Elizabeth egy hardcore punk banda, húsz perces lemezükben a Converge, a The Hope Conspiracy, a Rise And Fall (a példák a sajtóanyagból átemeltek, biztos lehetne vitatkozni velük) kedvelői új kis havert fognak felfedezni. Elég jó kis körmös, engem meglegyintett a szele.

Love Sex Machine - Love Sex Machine

A Love Sex Machine-t már ismeritek, paraszt nagy paszír.

Ez most az ő linkjük és a hivatalosabb borító.

Birds In Row - Collected

A Birds In Row is ismerős lehet, de most ezzel a gyűjteményes kiadvánnyal teljes a kép. Őket nagyon csípem.

Új dal, és annak egy David Lynch remix-verziója.

Emlékeztek még a Mequetrefe nagyszerű debütálására?

Idén jön az új nagylemezük, s szóltak, hogy van egy ilyen kis ízelítőjük.

Jó lesz.

Az új Dala Sun nagylemez ingyen letölthető az együttes honlapjáról.

Korábban

Legközelebb élőben: 2012. április 24., Roham bár, 1000 pénz

Fácse event

Miért nem volt eddig Killdozer a blogon?

a) Mert teljesen alap.
b) Mert túlságosan szeretem őket.
c) Egyik sem.
d) Mindkettő.

Elolvasom »

Megérkezett a Stratégiai Hatások Irodájának legújabb jelentése!

Régebbiek / OSIŰrje